Március idusán

Március 14-én az istentisztelet keretében az 1848-ban kibontakozott forradalom, majd szabadságharc eseményeiről emlékeztünk a templomban. Ez alkalomból az Ifjúsági Egylettel, valamint kisebb diákokkal rövid műsorral készültünk, amit a gyülekezet előtt előadtunk. A műsorban keretként mesélő mesélte el a forradalom lefolyását, valamint szereposztásban megszólaltattuk Petőfi Sándor: Talpra Magyarját, a 12 pontot, naplójából részleteket, a nemzetgyűléshez írt versét, valamint a Nemzeti Dalt, amiben a "Rabok többé nem leszünk"-részt minden versszak végén közösen mondva ismételtük. Az általunk elénekelt '48-as dalok és a versrészletek szívhez szólóak voltak az ottlévők tanúsága szerint. A forradalmárokkal együtt mi is valljuk, hogy legyen szabadság, béke és egyetértés. Hiszen március van, mi is ifjak vagyunk. Nagy meglepetésemre először arra kértem a fiatalokat, hogy fehér-fekete öltözetben jelenjenek meg, mert mostanában az a tapasztalatom, hogy a székelyruha viselése „nyűg”, de ők szívesen öltötték magukra a székelyruhát, amit ha nem ezen a napon veszünk fel leginkább, akkor mikor is!? Köszönöm, hogy az idő szűkössége mellett is odaálltatok, és lám, ha akarunk valamit, akkor képesek vagyunk, talán egy kis forradalmi szellemiséget megidézni magunkban és másokban is.